Értékelés | Amanda Hocking: Frostfire book 1

 Amanda Hocking: Frostfire 

- book 1 -

Négy év várakozás után végre sorra került Amanda Hocking újabb könyve, a Kanin krónikák is. A könyv különlegessége, csakúgy, mint amilyen a Trylle volt, hogy  három az egyben, ugyanis tartalmazza a trilógia mindhárom részét. Persze elérhető külön is. Viszont így hely és időtakarékos, ugyanis ha pont útközben érnél a végére az elsőnek, csak lapozol egyet, és máris folytathatod tovább! :) 

Mivel annak idején nagyon megfogott a Trylle világa, nem is gondolkodtam sokat rajta, hogy megvegyem-e a Kanint. Ráadásul ez a történet is ugyanabban a világban játszódik, szóval ez plusz pont. Aki szeretné, az a Trylle könyvek ismerete nélkül is belefoghat, mert bár van pár utalás, (ezt az első könyv elolvasása után írom) de teljesen érthető nélküle is.

A könyvben található kiejtési útmutató, ami bevallom, hogy nagyon jó hogy van, mert sok esetben bizony fogalmam sem volt, hogy akkor ezt hogyan is kellene helyesen kiejetenem.

Nekem főleg a Högdragen és a Skojare okozott fejtörést :)

Amíg a Trylle-ben egy elcserélt trylle-ről, Wendy-ről szólt a történet, hogy találkozott egy trackerrel, Finnel, és hazavitte a valódi otthonába, addig itt a Frostfire-ben pont fordítva van, ugyanis a trackereké a főszerep. Pontosabban Bryn Aven az, akinek különösen nagy szerepe van. Ők nem a  Tryllekhez, hanem a Kaninokhoz vannak besorolva, de ugyanúgy a trollok törzsébe/uralkodóházába tartoznak. (valamint a Vittra, az Omte és a Sokajare is egy-egy uralkodóház, csak hogy teljes legyen a felsorolás.)

Bryn Aven egy számkivetett a kaninok között, akik a troll törzsek közül a leghatalmasabbak.

Az öröksége és a múltja miatt megkülönböztetett Bryn nyomkövető/tracker, aki elhatározta, hogy világa megbecsült részévé válik. Kétszer olyan keményen dolgozik érte, mint tracker társai, de nem ismer lehetetlent. És bár nincs speciális képessége, remekül helytáll. 15 évesen kezdte a pályát, és az akkori példaképébe, Konstantin Blackbe volt szerelmes...

Egyetlen célja van: az elit királyi gárda tagjává válni, hogy megvédje a királyi családot. Semmi sem fontosabb neki, mint a munkája. Még a barátnőjét is képes csúnyán lehordani mindennek, amiért neki a család és a társa fontosabb. Ezt nem is értettem amúgy, miköze Brynnek ahhoz, hogy más fiatalon szeretne családot, és esetleg élni is a hivatása mellett/helyett? 

Ám egyik pillanatról a másikra elkezd vonzódni a főnökéhez, a visszavonult trackerhez, Ridley Dresdenhez. Persze, foggal-körömmel tiltakozik az érzései ellen, a kérdés csak az, hogy van értelme ignorálni az érzéseit? A helyzetet bonyolítja, hogy épp belekezd egy kapcsolatba egy másik lánnyal, de ettől függetlenül Ridely is érdeklődik Bryn iránt. 

Édesanyja tanítóként dolgozik, míg édesapja kancellárként dolgozik a királyi családnak. Az ő házasságuk botrányos volt, mert két különböző törzsből származtak, (Kanin és Skojare) ezért fel kellett adniuk a nemesi rangjukat. És édesanyja révén van szőke haja, és fehér bőre Brynnek, amivel ki is tűnik a tömegből. 

Minden a feje tetejére áll, amikor Konstantin – egykor a Kanin tagja volt, de elárulta őket, és majdnem megölte Bryn apját négy évvel ezelőtt – elkezdi elrabolni a changelingeket* Bent Stum társaságában (Omte). (*akiket születésükkor elcseréltek, és az emberek nevelték fel őket tudtukon kívűl.) Brynt küldik, hogy megállítsa, de azt kapják utasításba, hogy ketten kell, hogy részt vegyenek a küldetésen. Ki más is kerülne a lány mellé, ha nem Ridley? :) 

Ami tetszett, az a rutin, amivel játszi könnyedséggel olvadt bele a környezetbe, és ahogyan közelítette meg a célpontot. Jó volt még az is, hogy a küldetéseket csak az adott tracker és a főnök ismerte. Mikor egy changelinget sikeresen megtalált és visszavitt Doldastamba, elkezdte felkészíteni a Kanin-beli életére. Történelmet tanított neki, hogy mely törzsekről mit kell tudni, és a többi és a többi. Linus Berling egy kedves karakter volt, kíváncsi vagyok, lesz-e szerepe a folytatásban. A fő küldetés is jó volt, különösen akkor, mikor régi arcokat láthattunk viszont. Pl. Tove és Finn a Trylle-ből. :) 

Kezdetnek egy erős  ★★★★☆ csillagot kap tőlem! ;-) 

Idézetek kedvcsinlónak:

[…] I had been here, working alongside other trackers and even the more elite Högdragen—the guards charged with protecting the Kanin kingdom.

...

King Evert and Queen Mina had opened the doors to all the Kanin in our capital of Doldastam, and there were over ten thousand of us living here. With that many people streaming in through the doors for an impromptu party, the royal couple needed all the hands they could get, including trackers-in-training. We’d just gotten word a few days before that another tribe, the Trylle, had defeated our shared enemy, the Vittra. For the past few months, our King and Queen had been quietly preparing the Kanin.

...

I can’t see the rest of the room. It’s all a haze and a blur, but the one thing that’s focused—and it is in perfect, startling clarity—is Konstantin standing over my dad. His sword is drawn, and the blade is dark crimson with blood, as my dad lies bleeding on the floor.

...

I’m sorry,” Konstantin said simply. “I am bound to something much higher than this kingdom, and I must complete my mission.”

...

Tracking was usually simple when done correctly. The first step was surveillance. I found the target—in this case Linus Berling—and for the first day or two I did nothing but watch him. The goal was to figure out who he was and what he liked, so it would be easier to earn his trust.

...

Konstantin had changed some in the four years since I’d last seen him—four long years since he’d attacked my father and disappeared into the night.

...

He furrowed his brow. “I’m a troll.” The long drive up had given me plenty of time to explain all the big points to him, but he still couldn’t completely process it.

...

Ember’s older brother, Finn, worked as a guard at the Trylle palace. The King and Queen of the Trylle had come to town for the anniversary party, and Finn came with them as their guard.

...

So how are you enjoying Doldastam?” “It’s a very lovely town. So much bigger than Storvatten,” Linnea enthused. 

...

“Let’s get right into it, then.” Dad held his papers at his waist and surveyed the room. “We have reason to believe that our changelings are under attack. Last week, Konstantin Black and an Omte associate of his, Bent Stum, went after Linus Berling.”

...

“Tilda Moller and Simon Bohlin, you’ll be paired together,” Dad began. “Paired together?” Tilda asked as she stood up. “Oh, yes, after the incidents, we thought it would be best for the trackers to be paired up,” Dad explained.

...

“Before when we were talking, were you asking why her?” The aurora above us reflected on his face, and his dark eyes were filled with heat. “Or were you asking why not you?”

...

He smiled in disbelief at me. “I’ve wanted to kiss you practically since the day I met you. But I knew you would never let me.” “How would you know that if you never tried?” I asked, and then I was too nervous to even breathe, terrified of what might happen next.

...

my heart is thudding painfully in my chest, begging him to kiss me. And just when I’m certain he won’t, and I’m about to turn and hurry away in shame, he’s there. His lips are cold, pressing hungrily against mine. His fingers knotting in my hair, pulling me to him.

...

“So what was keeping you up?” she asked. Last night, I kissed Ridley, and then ran away so fast that by the time I got home I could barely breathe. It was a horrible, terrible mistake that I had no idea how to correct, but it was also wonderful and magical, and part of me—too large of a part, really—kept trying to figure out how to make it happen again.

...

“Ridley Dresden. I’m the Rektor for the Kanin.” “Hmm.” She considered us both for a moment, then let out a resigned sigh. “I am Marksinna Lisbet Ahlstrom. My granddaughter is the Queen, Linnea.”

...

“I’m sure you’ve had a very long drive here.” Kennet’s expression shifted instantly from grave to megawatt smile. “I’ll show you to your rooms, so you can rest and freshen up for a bit. As soon as the Trylle arrive, we’ll have the meeting.”

...

“This is the Trylle Chancellor, Bain Ottesen,” Kennet gestured to Blue Eyes. “And this is Markis Tove Kroner, adviser to the Trylle Queen.”

...

The Trylle were peculiar, and growing more so since their new Queen had begun her reign four years ago.

...

“There seem to be three clear options.” Tove leaned back against the table and crossed one foot over the other. “One, someone kidnapped the Queen, somehow bypassing the guards and all the people in the palace. Two, she snuck out that night and decided to run away. Or three, which seems the most likely to me, is that the King killed her and disposed of her body somewhere nearby.” “You can’t accuse the King,” Bain said quickly, while both Ridley and I stood in silence, processing what Tove had said.

...

“A Queen is a big leap from changeling, though,” Tove reasoned. “Especially the Queen of another tribe.” “Bent Stum is Omte and he’s been going after Kanin,” I argued. “Maybe their plan is to hit all the tribes. The Skojare don’t have changelings, so maybe this is his way of attacking them.”

...

Linnea had been taken that way, she would’ve come out on the nearby shore of the lake. So we’d decided to split up and search the shore. Ridley suggested that we mix the search parties, with him pairing with Bain, and me with Tove.

...

I knew that the Trylle had the power to move objects and people with their minds, but I’d never actually seen it in real life before. But Tove had just picked up Bent and thrown him through the trees, and honestly, it left me breathless for a moment.

...

“All I want is to find my wife, and to see the men that took her hanged,” Mikko growled. 

...

Lisbet continued and turned her gaze upon us. “Linnea’s return is my only priority. I want you to do anything and everything you need to do to get them to tell you where she is. Do whatever it takes to bring my granddaughter back to me.”

...

“Why is Konstantin everywhere we go?” Ridley’s eyes darkened, and he stared grimly at me. “He’s not everywhere we go, Bryn. He’s everywhere you go. And that is a very good question.” “You don’t think I have something to do with this.” “No, of course I don’t.”

...

“You shouldn’t be here,” Konstantin said when he saw me, and he wore the same expression he had when he’d raised his sword on my father. “I came to set you free.” I raised the keys to show him, and he flinched like he’d been punched.

...

“Run,” he whispered. “Run, white rabbit, as fast and far as you can.” “Not until you tell me what’s going on.” I stood tall despite my fear.

...

It was Viktor Dålig—the most wanted man of all the Kanin. “Finish her!” Viktor commanded, and that was enough to snap my senses into motion.

...

Viktor had killed Ridley’s father, and he’d been on the run for years. I’d had the chance to stop him, but I’d let him get away, and I couldn’t tell Ridley about it unless I was sure it was true.

...

Íme a 3 rész nagyságügyileg :D Most pedig jöhet az Ice Kissed!