Joss Stirling - Misty- Kendőzetlen igazság - értékelés

Olyan jó, hogy van folytatása a Lélektársak sorozatnak! Ebben a részben Misty a főszereplő. Az ő savant képessége, az igazmondás… ami néha vicces és/vagy kínos szituációkat okoz körülötte… mert nem elég, hogy nem képes hazudni, de ha kiesik a kezéből az irányítás, akkor a körülötte levő emberek is elkezdenek meglepően kendőzetlenül beszélni a rút igazságról… 

Crystal, Misty nagynénje adott támpontot Uriel lélektársának hollétéről, ezért ketten együtt utaznak el Dél-Afrikába megkeresni azt a savant lányt, aki korban annyi, mint Uri. csattanó: Misty másik nagynénje, aki nyomozást végzett, elsőnek Uri lélektársának az ikertestvérét Francie-t találta meg, aki viszont a másik kapura játszik ;-) de ekkor elmondta, hogy van egy testvére is, Tarryn, csak ő nincs benne a savant hálózatban. 

Tarryn tanárnőként dolgozik, és a nővére meghívja Misty-éket hozzá. Ott csupa korabeli srácot talál, és egyből kiszúrja Alexet, a csapatkapitányt, aki szintén savant, és elbűvölő /rábeszélő képessége révén mindenki elolvad tőle. Uriel egyből egy húron pendül újdonsült lélektársával, Tarrynnal.

Közben Victorék nyomoznak egy sorozatgyilkos után, aki tinédzser savantokat szemel ki magának. 

Izgalmas volt, mint mindig, már megyek is folytatom a következő részét! *-*

...

– Nincs is irritálóbb, mint egy „én már megtaláltam a pasimat”-savant – cukkolódott Angel, hogy kicsit feldobja a hangulatot. – A tenyérbemász-o-méterem totál kiakadt tőletek.

...

– Sajnálom. Nem mintha nem nézne ki pazarul, de ennek a dolognak még a lélekfürkészi iránymutatással sincs semmi esélye. 

Uriel csak pislogott a kategorikus visszautasítás hallatán. 

– Hogyhogy? Nem kellene esetleg mégis megpróbálnunk a telepátiát? 

Francie kedvesen megveregette a kezét. 

– Higgyen nekem. Tudom. 

– De hogy lehet ennyire biztos? Talán már meglelte a lélektársát? 

– Nem. 

– Hát akkor? 

Francie a kávéjába kortyolt; szemei csillogtak a pohár pereme felett. 

– Az én nagy találkozásomkor nem tartom valószínűnek, hogy az illető lány pont egy Armani-modellre hasonlít majd. 

Hopplá; úgy tűnt, Opal nyomozása elsiklott néhány alapvető tény felett. 

Sosem láttam még Urielt ennyire elvörösödni. 

– Cikiii… – suttogtam.

...

– Isten hozott a családomban – mondtam Urielnek. – Itt senki sem százas. 

(…) 

– Máris otthon érzem magam.

...

– Ó, nézd csak! Hogy vagy, Misty? – kérdezte Crystal, miután kiszúrta, ahogy a kép hátterében lopakodom. 

– Jól. 

– Tényleg? 

Rájöttem, hogy Francie megsúghatta Tarrynnek, hogy pocsékul éreztem magam a partin. Ő pedig nyilván elmondta Urielnek, aki cserébe elejtett róla valamit Crystalnak – valahogy így működik nálunk a családi riadólánc.

...

Alexnek lassan feltűnt, hogy mennyi időt töltök el a legális gusztálással, fényképezés ürügyén. 

– Eleget csináltál? 

Soha – Ehe, köszi.

...

– Sosem volt rá szükséged, hogy rávegyél, hogy szeresselek. 

Éreztem, hogy a szavaim felett érzett öröme végigbizsereg a telepatikus vonalunkon. 

– Én is szeretlek. Ez az igazság.

...

Zed háttal az asztalhoz szorította; száznyolcvan centi feletti magassága mellett a lány aprócska termetével szinte eltörpült. Kettejük ellentéte megért volna egy tanulmányt. Skynak hullámos, szőke haja és nefelejcskék szeme volt, míg Zed sötét hajával és szeszélyes zöldeskék szemével veszélyes alak benyomását keltette. Rájuk nézve eszembe jutott, hogy a nem nyilvánvalóan passzoló párok is lehetnek remek társak. Néha a lélektársak tulajdonságai csak akkor nyertek értelmet, miután a két fél egymásra talált. Talán még volt esélyem. 

– Az ilyesfajta csalás büntetést von maga után – mondta Zed mély, kellemesen borzongató hangján. 

– Súlyos büntetést? – kérdezte Sky reménykedve. 

– Nagyon. – Elvette a dákót a lánytól, és az asztalra fektette. – Ezért most megfizet, Miss Bright. 

Sky egy nem túl meggyőző műsóhajtással felelt. 

– Ha muszáj, Mr. Benedict… – felemelte a fejét, Zed pedig lehajolt, hogy megcsókolja. Hú. Most tökre máshol kéne lennem. Úgy csókolóztak, mintha csak most találtak volna egymásra; egyáltalán nem úgy viselkedtek, mint akik már kis híján két éve járnak. Sarkon fordultam, hogy magukra hagyjam őket, de a papucsom talpa megnyikordult a járólapon. Kínos…!

...

– Azt mondod, már Fokvárosban is meg akartál csókolni? 

– Igen! Ott, a hülye pingvineknél, meg a Tábla-hegyen is. Fogalmad sincs, milyen csókolni való vagy, ugye? 

Gyorsan megnyaltam az ajkamat, attól tartva, hogy esetleg túl hidegnek és száraznak érződik majd. 

– Én azt hittem, hogy legszívesebben nyakon öntenél egy vödör jeges vízzel, amikor elvertelek pingpongban. 

Alex imádnivaló gesztussal húzta el a száját. 

– Úgy is volt. Azt sosem állítottam, hogy túl következetes lennék. Egyszerre vagy vonzó és vérlázító. – Előrehajolt, és megpuszilta az orrom hegyét. – Ha már itt tartunk, visszavágót követelek. 

– Csak ha készen állsz arra, hogy újra elkalapáljalak. 

– Ezúttal felkészülök rá. Most nem lesz olyan könnyű dolgod.

...

– Kérdezd meg Crystal nagynénédet – javasolta Angel. 

– „Nincs lélektársazás, míg nem vagy 18!” – kántáltuk egyszerre Summerrel, miután vagy százszor hallottuk már Crystal szájából. 

– Ugyan már, de hát ez most vészhelyzet! 

Summer felvonta a szemöldökét. 

– Pontosan miért is…? 

– Mert megöl a kíváncsiság! 

– Hát akkor lélegeztetőgépen kell kibírnod novemberig. Alex akkor jön Cambridge-be. Summer, ha akkor esetleg meglátogatsz, találkozhatsz vele. Ott majd kiderül, hogy egy hullámhosszon vagytok-e.

...

– Értem én, hogy nem én vagyok álmaid asszonya, de mi van bennem, ami annyira gáz, hogy még csak esélyt se akarsz adni nekünk? – Tessék, kimondtam. 

– Hogy mi van benned? – Fél térdét feltette a padra, és teljesen felém fordult. – Azt hiszed, ez rólad szól? Nem, Misty, bocsánatot kérek, ha neked így jött le. 

– Csak azzal ne gyere, hogy „nem benned van a hiba, hanem bennem”! 

Keserűen mosolygott. 

– Tényleg klisésen hangzik, de mégis: a baj velem van. 

Igazat mondott, legalábbis meg volt róla győződve. Nem voltam benne biztos, hogy ettől jobban érzem-e magam.

...

– Jól van, Miss Chili. Neked is megvan a magad csípős bája.

...