Eszes Rita - Rókatündér és Róbert Katalin - 6 hét a világ értékelésem

December, és a 2018-as év utolsó könyve Eszes Rita - Rókatündér című könyve volt számomra. 

 Imádtam nagyon! *-* 

Azt hiszem, azt már mindenki tudja, hogy imádom a rókákat, és a rókás történeteket. Legyen az igazi rókás Sara Pennypacker: Pax (angol), vagy a Antoine de Saint-Exupéry: A kis herceg, esetleg mechanikus róka: 

Peter Bunzl: Cogheart .

vagy ezt a könyvet is imádtam: Róbert Katalin: Szelídíts meg!

És ez esetben ugye egy kicune rókás történettel volt dolgunk. Midori képes rókaalakot ölteni, és egy csillaglabdát visel, amiben az ereje rejlik. Egy éven át minden alkalmat megragad, hogy Akira közelében lehessen. *-* A fiú kiönti neki szívét-lelkét, a lány pedig issza minden szavát. Ám a nagyanyó, akivel Midori él, nem helyesli ezt a kapcsolatot, ráadásul a lány csak rókaként mutatkozott Akira előtt.

Így egy cserediák programba kerülve el kell hagynia a biztonságot jelentő helyet és persze a fiút is. 

Oszakában egy sor szabály van, amit neki is be kell tartani. Hú, jó nagy a szigorúság… Kedveltem Tristant és Reit is, igazi barátság alakult ki hármuk között. ^.^

Imádtam, ja, ezt már mondtam. De akkor is így van! Japán, róka, iskola. Csupa izgi történet, egy teljesen más kultúra, mint amit ismertem. Olyan volt, mintha én is ott lehettem volna közöttük. *-*

Néhány kedvenc idézet:

"-Engem kérdezel? – húzza fel a szemöldökét Akira. 

-Ki mást? – Rei arcán ideges mosoly terül szét, és újrakezdi a munkát. (…) 

-Csak mert Midorira néztél. 

-Hagymavágás közben néha bandzsítok. 

-Olyankor vagy a legszexibb – bújik hozzá Tristan, és látványosan imitálja, hogy beleharap a vállába."

...

"Rei és Tristan fennhangon vitatkoznak, ha jól értem, éppen azon, miért nincs egy közös nyelv, amin a megfelelő mélységben tudnának vitatkozni. (…) 

-Hé, Midori! Nincs kedved segíteni kicsit? Megfeneklettünk!"

...

" – Rókaarcod van. – Erre megáll bennem az ütő. Felszisszenek, ahogy a csillaglabdámat rejtő medál felforrósodik a mellkasomon, és az ölembe ejtem a tükröt. Valahol az állam is ugyanabban a magasságban járhat, pedig igyekszem tartani magamat. Lennie kell normális magyarázatnak, Rei nem mondhatta komolyan, amit mondott! Ugrásra készen ülök, ő meg felnevet. – Jó ég, ne nézz így rám, ez bók volt, nem sértés! Nem vagy kicsit túl sokat külföldiek között mostanság? 

    Újra felemeli a tükröt, és az arcomhoz hajol, hogy mindketten látszódjunk benne. 

    – Keskeny arc, közel ülő szemek, lágy szemöldök, magas pofacsont. Akár egy mesebeli kicune. A hosszú nyakaddal, a magas termeteddel és a vékony alakoddal mindig kimonóban kéne járnod. Bezzeg én itt is, ott is kitüremkedem belőle, nem is szeretem viselni! – Nem tűnik féltékenynek, egyszerűen csak kimondja a dolgokat. Igyekszem a lélegzésre koncentrálni. Kimondta azt is, ami vagyok, anélkül, hogy rájött volna. De nagyon közel járt hozzá. – Tudod, mi lenne még tök jó? Befesthetném a hajad végét fehérre. És ha lófarokba fognád, pont olyan lenne, mint egy róka farka! A bunkaszaira megcsinálhatnám. Mindenki megőrülne érte, utána meg egyszerűen levágjuk vagy felkötöd a végét, hogy Szakura szenszei ne kapjon gutaütést."

Amint letettem a fenti könyvet, rögtön utána folytattam Róbert Katalin legújabb könyvével. :) Ami az új év első olvasása is lett. Nagyon jó volt ez a történet! Mindig is tetszett, ha az adott történet bevezet minket a kulisszák mögé. És ebben az esetben a színház kulisszái mögé kukucskálhattunk be. ;-) 

De nem a színészek szemszögén keresztül, hanem Nellién, a gyakornokén keresztül. Mondjuk más tervei is vannak, amellett, hogy színházban szeretne dolgozni. Tini kori szerelmét, a már híres színészt, K.M.-et szeretné meghódítani. Persze ami csak összejöhetett, összejött, de nem mindig jó értelemben. Szerintem mind tudjuk, hogy nem érdemes pasi után futni de ilyenkor kikapcsol az agy, nem érdekli az észérv, és nem akarja meglátni azt, amit rajta kívül mindenki lát. 

Ráadásul évek teltek el azóta, hogy találkoztak. Feltűnik azonban egy másik fiú is, Máté, aki nekem már az elején roppant szimpatikus volt. :) 

Nelli mellett még Ditta is gyakornok, ő viszont nem marketinges, hanem jelmeztervező. Tök izgi lehet ez a szakma *-* Aztán megjelenik a „tökéletes” karakter, Bia is, aki elsőre elég unszimpatikus, de csak meg kell ismerni őt is.

Nelli barátnői is tök cukik voltak, bár a csajszi szótól mindig felugrott a szemöldököm :D Jó volt ez a közös telefonkonferencia, egyszer én is így telefonáltam 2 barátnőmmel. Hasznos tud lenni, ha valamit csak egyszer akarsz elmesélni :) A csajok, Tamara és Ancsa szurkolnak mindvégig a barátnőjükért. 

Teljesen otthon éreztem magam a Molnárban, szinte már én is felelősnek éreztem magam a színdarab sikeréért. :)

Néhány kedvenc idézet:

" – Itt tényleg mindenki a másik szerelmi életével van elfoglalva, mi? 

    – Szerelmi vagy bármilyen… a legtöbben a színházban élik le a fél, vagy inkább háromnegyed életüket. Naná, hogy mindenki figyel, pletykál, sztorizik. Szokd meg, ha itt akarsz lenni, hogy innen nem úgy mész haza, mint egy irodából. Ezt a világot sosem teszed le egészen."

...

"Nelli azért volt képes akár tízszer is megnézni egy előadást, mert minden egyes este egyedi, soha vissza nem térő pillanatokat rejtett. Értette, hogy mások mit élveznek abban, ha egy film jeleneteit már kívülről fújják, ha előre röhögnek egy grimaszon, de neki sokkal izgalmasabb volt élvezni az apró különbségeket, azt, amitől egy-egy előadás egyszeri és megismételhetetlen."

...

"  – Tudtad, hogy tulajdonképpen ez a darab egy fanfiction? – szólalt meg Máté úgy húsz perc múlva. Nelli döbbenten kapta fel a fejét. Igazából már azon is csodálkozott, hogy a fiú képes volt ennyi ideig csöndben maradni, nem számítva azt, ha félhangosan mormolt magában valamilyen színkódokról. – Erre akarom építeni a foglalkozásokat – tette hozzá Máté. 

    – Honnan tudsz te arról, hogy léteznek fanficek? 

    – Titokban akartátok tartani? Akkor nem végeztetek elég alapos munkát. – Máté csak most nézett fel. Nelli önkéntelenül vigyorodott el, és úgy tűnt, Máté ezt elégedetten látja. Aztán a fiú belesandított a bögréjébe, de sajnos abból már jó pár perce kifogyott az ital. Lemondó sóhajjal tette vissza. 

    – Nem titok, de… te fiú vagy. 

    – És? Van valami nemi megkötés? Sajnálom, engem senki se tájékoztatott. 

    – Csak olyan… elnőiesedett téma. 

    – Ahol sok csaj megfordul, ott sokkal könnyebb csajozni – vigyorodott el Máté. Nelli az égre emelte a szemét, amitől a fiú elnevette magát. – Ó, kérlek, ne ítélj el, amiért hátsó gondolatokkal mentem ilyen oldalakra, és nem csak Piton és Hermione beteljesülő szerelme érdekelt. 

    Nelli horkantott. 

    – Ha Piton és Hermione szerelméig jutottál, nem ástál elég mélyre."