Az őszi táj

Az őszi táj 
 Őszbe fordult az idő,
 Színes köpenyét is felvette már a táj.
 Falevelek hullanak szerteszét,
 kisebb szél süvít, ami megérint.
 Annyi minden kavarog a fejemben,
 Nem tudom melyiket keressem.
 Szállingózik az eső,
 hidegebb lett... sokkal hidegebb.
 Kesztyűt elő, gondolom, és a fogasról leveszem.
 Sálra is szükségem lesz már,
 A téli kabátom is csak rám vár.
 Esik szüntelen; Ázok el ismételten.
 Ilyenkor ágyban maradni volna jó, s bölcs;
 Hogy elkerüljem a megfázást.
 De nem tehetem:
 Dolgozni kell mennem
(2009-es írásom, ami most is aktuális )